A Városliget története, Budapest
A 18. században a Városliget egy mocsarakból és legelőkből álló, elhagyatott terület volt. A század végén Boráros János városi magisztrátus kezdte el az addigra a kirándulók kedvelt helyévé vált "erdőt" vidámparkká, szórakozási lehetőséggé alakítani. Nem sokkal később Batthyány József hercegprímás kezébe került, aki az erdő tervszerű erdősítését és fejlesztését tűzte ki célul.
Rumbach Sebestyén orvos szőlőtermesztés céljából vásárolta meg a területet, de amikor kutat ásott, meglepetésére vasforrásra bukkant, és azonnal megépíttette Pest első gyógyfürdőjét. Ennek a helyén áll ma a Szechenyi fürdő.
De nem csak a fürdőzők voltak ekkoriban a Liget egyetlen látogatói, hiszen a területet Grossinger Lipót mutatványos bérelte ki. Gyakorlatilag a szórakozás, nevetés és játék helyszínévé kezdett alakulni.
A reformkorban Városerdőnek nevezték el, és hamar népszerű szórakozóhely lett. Volt lőtér, szánkó és táncterem is.
Tulajdonképpen azóta is a fürdőzésé és szórakozásé a főszerep: cirkusz, állatkert, vidámpark, tó, télen korcsolyapálya és játszóterek találhatók a hatalmas parkban.
1865-ben kezdődött az állatkert és a Nagy-tó építése, amely csak 1912-ben nyerte el végleges formáját.
A Ligetben 1885-re már voltak lovardák, cirkusz, Vurstli, Stefánia út, tó és állatkert. Népszerűségét a megközelíthetősége is segítette, amit az újonnan létrehozott közlekedési eszközök: a lóvasút, az omnibusz és a villamos segítettek.
A terület eleinte a tehetősebb rétegeknek szólt, de később az alsóbb rétegek is találtak szórakozást a VURSTLI (egyszerűbb vidámpark) formájában.
A legfontosabb a látnivalók, az éttermek és a múzeumok:
- Gundel étterem
- Robinson Étterem
- Robinson Étterem
- Széchényi Étterem
- Vajdahunyad vára
- Csónakázó tó (tavasz-nyár)
- Korcsolyapálya (télen)
- Állatkert
- Fővárosi Nagycirkusz
- Mezőgazdasági Múzeum
- Szépművészeti Múzeum
- Műcsarnok
- Ugrálóvár és játszótér
- Széchényi Gyógyfürdő